Éppen keresem scrum master társamat, ha dolgoznál velem, írj rám linkedinen!

A scrum definíciója: Egy keretrendszer, amin belül emberek komplex problémákat tudnak adaptív módon megoldani, miközben produktívan és kreatívan szállítanak terméket a lehető legmagasabb értékkel.
Érted már? Nem hiszem. :) Nézzük meg! 

Mi az a keretrendszer?

Ken Schwaber szerint a keretrendszer azt jelenti, hogy nem sok dolog van előírva, előre specifikálva, és a keretrendszert használóknak kell kitalálni, hogy az előírt szabályokon kívül hogyan cselekednek. Vegyük példának a sakkot. A szabályai le vannak írva, hogy milyen lépések megengedettek, hány játékos játszhat, hogyan pontozzuk a játékot stb. Ha elkezdesz sakkozni, eleinte nem leszel benne túl jó, de profivá válhatsz, ha eleget gyakorolsz, gondolkodsz rajta, elsajátítod a stragiákat, a taktikákat, és a legjobb gyakorlatokat. Sakkozol, így eszedbe sem jut, hogy megváltoztasd az előre leírt szabályokat. Ha mégis megtennéd, az már nem sakk. Ha pedig nem sakkot játszol, akkor sakkmester sem lehetsz.

Ahogyan a sakkban, úgy a scrumban is le vannak fektetve a szabályok, amiket be kell tartani. Ezek a szabályok könnyen érthetőek, első olvasatra egyértelműek, de nehéz mesteri szinten elsajátítani és betartatni őket. 

Mi az, hogy komplex?

David J. Snowden és Mary E. Boone írta le a Cynefin keretrendszert 2007-ben a Harward Business Review-ban. A keretrendszer öt döntéshozatali körülményt, vagy területet különít el; egyszerű, komplikált, komplex, kaotikus és zűrzavaros. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy éppen melyik területen vagyunk, adatokat kell gyűjtenünk a jelenlegi állapotunkról. Ha ez megvan, tudjuk, hogy milyen irányok mentén érdemes a probléma vagy helyzet megoldásához vezető utat keresned.

Egyszerű terület

• van egy legjobb megoldás
• az ok-okozati összefüggések egyértelműek
• a helyes megoldás önmagától értetődő, és senki sem vitatja
• a megoldás menete: érzékelni, kategorizálni és reagálni
• könnyen lehet a megoldásához folyamatot meghatározni
• a döntéseket egyszerűen lehet delegálni

Gondolj csak egy levél feladására. Bemész a postára, húzol egy sorszámot, sorrakerülsz, feladod a levelet. Ez többnyire ennyire egyszerű.

Komplikált terület

• egy legjobb nem, de létezik több jó megoldás is
• az ok-okozati összefüggés nem mindenki számára egyértelmű
• gyakran szükséges a megoldásához szakértelem
• ha nem vagy szakértő a témában, akkor nem valószínű, hogy képes vagy megtalálni a jó megoldásokat
• mivel több helyes út is van, sok időt vehet igénybe a döntéshozás
• ha úgy érezed, hogy a jó megoldás nehezen meghatározható, és a döntésedhez nem tudtad begyűjteni az összes információt, akkor valószínű, hogy a komplex területre tévedtél
• a megoldás menete: érzékelni, elemezni és reagálni

Komplikált területre példa lehet a házépítés. Kihívást jelent, ha nem értesz hozzá, de ha szakértőhöz fordulsz, akkor biztosan prezentálnak neked egy vagy több jól definiálható tervet.

Komplex terület

• legalább egy jó megoldás létezik
• a helyes választ nem lehet kikövetkeztetni, még a szakértők se tudják
• csak utólag jössz rá, hogy a dolgok miért történtek úgy, ahogy
• folyamatosan kísérletezned kell, és gyakran előfordul, hogy zsákutcába kerülsz
• a megoldás menete: próbálni, érzékelni, majd reagálni

A gyereknevelés például ide sorolható. Rengetegen írnak róla könyvet, ám mégsincs hozzá bizonyítottan legjobb megoldás. Nehéz jól csinálni, és csak akkor tudod, hogy elrontottad, ha már felnőtt. :)

Kaotikus terület

• az ok és okozat közötti összefüggést lehetetlen meghatározni, mivel nem létezik hozzá egy jól definiált minta
• ilyenkor gyorsan kell döntened, cselekedned, és nincs időd gondolkodni
• ha eloltottad a tüzet, arra kell törekedned, hogy a helyzetet a komplex területre mozdítsd

Példa a természeti katasztrófa. Amint beüt a tragédia, igyekezned, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedjék az emberek. Ha már senki nincs veszélyben, akkor lehet azon gondolkodni, hogy hogyan hozzuk helyre az elszenvedett veszteségeket. 

Zűrzvar akkor fordul elő, amikor nem tudod megállapítani, hogy melyik területen vagy.

Ha jól megnézted a fenti képet, akkor láthatod, hogy a kaotikus és az egyszerű terület között lévő határvonal különbözik a többitől. Ez azért van, mert könnyen eshetsz abba a hibába, hogy valamilyen problémát az egyszerű kategóriába sorolod, és előbb-utóbb kinövi magát kaotikussá. Hogy ezt megelőzd, fontos tudnod, hogy éppen melyik területen lépkedsz, és ennek megfelelően hozz döntéseket, ne bagatellizáld el a helyzetet.

Mi az, hogy adaptív?

Ronald Heifetz a problémák két típusát különbözteti meg, az egyiket technikai, a másikat adaptív problémáknak nevezi.

Ahhoz, hogy jobban meg tudjuk érteni az adaptív problémákat, nézzük meg először, hogy melyek a technikai kihívások:

• egyértelműen definiálni lehet őket
• szakértők meg tudják oldani, mivel pontosan tudni lehet, hogy milyen készségek, képességek kellenek a megoldásához
• rövidebb idő alatt látni lehet az eredményt
• van rá egy legjobb megoldás (best practice), ami bizonyítottan eredményes
• megvannak hozzá a bejáratott folyamatok
• a megoldáshoz szükség van informatív tanulásra, de az alapvető felfogás ugyanaz marad
• kevesebb ellenállással kell megbirkózni a megoldásához

Technikai kihívást jelent például egy vakbélműtét elvégzése vagy a repülőgépvezetés. Ahhoz, hogy szakértőkké váljunk sok évnyi tanulás, és a megfelelő ismeretek elsajátítása szükséges.

A fent leírtakkal szemben az adaptív problémák jellemzői a következők:

• nehéz őket definiálni
• emberek által kell megoldani, nem szakértők által, és emberek együttműködése szükséges hozzá
• hosszú távú kimenetelei vannak
• szemléletváltás, viselkedésváltás, hitváltás kell a probléma megoldásához
• folyamatos tanulás, visszacsatolás szükséges a megoldáshoz
• a megoldásuk közben szélesedik a látókörünk

Az adaptív kihívásokat nem könnyű felismerni. Abban az esetben biztosan adaptív problémával állunk szemben, ha megpróbáltuk technikai eszközzel megoldani, de nem sikerült elérni a megfelelő eredményt.

Vegyük példának a fogyást. Ha sikerült diétával leadnunk tíz kilót, de ahogy abbahagytuk a diétát, visszahíztunk tizenhetet, akkor valószínűleg adaptív problémával küzdünk, amit nem tudunk technikai eszközzel, azaz diétával orvosolni. Ahhoz, hogy megoldjuk a fogyás problémáját, szemléletváltás szükséges, hátrébb kell lépnünk, és azon kell gondolkodnunk, hogy vajon mi oka van a túlzott evésnek (depresszió, munkaalkoholizmus, magány, unalom?).

Források:

• Immunis a változásra - Robert Kegan, Lisa Laskow Lahey
• https://hbr.org/2007/11/a-leaders-framework-for-decision-making
• Scrum Guide 2013-as magyar fordítása
• https://www.youtube.com/watch?v=d6QgquZ7yDg
• https://kenschwaber.wordpress.com/2010/09/08/scrum-as-a-framework/